Kis Lépések Alapítvány / Autizmus

Az autizmus spektrum zavar és az ABA Alkalmazott Viselkedéselemzés

Az autizmus

Az Autizmus spektrum zavar

Az idegrendszeri fejlődés zavara, az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek nehézsége, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív). Az autizmus súlyosabb és enyhébb esetei egy spektrumon helyezkednek el, nagyon heterogén klinikai képet alkotva.

Az alapvető probléma a gyermek viselkedésének két (DSM-5) tünetcsoportját öleli fel: tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban, valamint szűk körű minőségbeli károsodása, szűk spektrumú repetitív, sztereotip viselkedés és érdeklődés.

Mit tapasztalhatunk a gyermek kommunikációjában?

Nem beszél, vagy életkorától eltérően beszél, és csak nagyon szegényesen kompenzálja a beszéd hiányát más eszközökkel
Nem érti / nem követi az egyszerű vagy összetettebb kéréseket/ utasításokat
Nem válaszol a kérdésre, hanem a kérdést vagy a hozzá intézett szavakat/ mondatokat ismétli meg
Rosszul szabályozó hangerő, beszédsebesség, furcsa intonáció, hangszín
Nehezen / nem használ gesztusokat, arckifejezéseket, nehezen / nem érti meg a gesztusokat, arckifejezéseket

Mit tapasztalhatunk a gyermek társas viselkedésben?

Másokkal főként kortársaival, nem vagy kevéssé kezdeményez kapcsolatot, s a közeledéseket elutasítja
Gyakran kezdeményez kapcsolatot, de közeledése furcsa, nem a társas helyzetnek megfelelő
Nem kezdeményez, de, ha bevonják akkor, csatlakozik a többiekhez és elviseli, hogy irányítsák őt
A szemkontaktus használata sérült az interakciók szabályozásában
Nehezen (esetleg sehogy sem) osztja meg élményeit

Mit tapasztalunk a gyermek viselkedésszervezésében?

Nehézségek az új helyzetekben, amit még nem tapasztalt, ami ismeretlen
Beszűkült, érdeklődési és tevékenységi körök a változatos és spontán (mintha) játék és szabadidős tevékenységek helyett
Ragaszkodás a megszokotthoz (pl. saját rutinokban, szokatlan tárgyhoz való ragaszkodás)
Kényszeres viselkedések

Hivatkozások
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10.
Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Budapest: I. fejezet pp. 9-48.

Applied Behavior Analysis - Alkalmazott Viselkedéselemzés

ABA

Az ABA (Applied Behavior Analysis, Alkalmazott Viselkedéselemzés) egy alkalmazott tudomány, melynek célja a viselkedés és tanulás tudományosan bizonyított alapelveit felhasználva a környezet megváltoztatásával olyan viselkedésváltozást elérni, mely az egyén életminőségét, boldogulását, önállóságát segíti elő. Az Alkalmazott Viselkedéselemzés a tudományos módszertant használja fel a viselkedés változás megsegítésében, ezért egyik legfontosabb összetevője a folyamatos adatgyűjtés és az adatok elemzése: ez objektív, folyamatos döntéshozatalt tesz lehetővé.

Az Alkalmazott Viselkedéselemzés egyik alaptétele, hogy a viselkedés tanult dolog, a környezet reakciói által formálódik. Viselkedésnek tekinthető minden, amit mondunk, csinálunk, ami mérhető, és megfigyelhető (ide tartozik a beszéd, sőt, még a gondolkodás is). A viselkedéselemzés során megvizsgáljuk a környezetet aszerint, hogy egy-egy problémás viselkedést mi tart fent, mit lehetne megváltoztatni a környezeten belül ahhoz, hogy a viselkedés pozitív irányba változzon. Az Alkalmazott Viselkedéselemzés módszertanát számos területen használják, több ezer tudományos kutatás született és születik folyamatosan a témában, illetve rengeteg tudományos folyóirat létezik (pl. Journal of Applied Behavior Analysis, Behavior Analysis in Practice, European Journal of Behavior Analysis). Példák az alkalmazási területekre: autizmus terápiája, szülő tréningek, nyelvi képességek fejlesztése gyermekek és felnőttek körében egyaránt, vállalati motivációs rendszerek kialakítása, agysérülésekkel élők képességeinek fejlesztése, demenciával élők életminőségének javítása.

https://www.bacb.com/about-behavior-analysis

Az ABA

Az ABA, mint az autizmus terápiája

Az ABA terápia jelenleg az autizmus legelismertebb terápiás lehetősége, hatékonyságát az elmúlt 40 évben rengeteg tudományos kutatás eredménye támasztotta alá (pl. Eldevik és munkatársai, 2010; Reichow, 2011). Az USA legfőbb egészségügyi hatósága is az ABA terápia hatékonysága mellett foglal állást: „Harminc évnyi kutatás megmutatta az alkalmazott módszerek hatékonyságát a nem megfelelő magatartási formák visszaszorításában, és a kommunikáció, a tanulás, illetve a megfelelő szociális magatartás elősegítésében.” (US Department of Health and Human Services, 1999).

Az ABA terápia gyermekközpontú, a gyerek motivációján alapul, és nagy hangsúlyt fektet a gyermek és a terapeuta közötti pozitív kapcsolatra. A terápia a pozitív megerősítésre alapoz, amely a tanulás egyik legfontosabb tényezője. A terápia célja egyrészt a készségfejlesztés (beszéd, kommunikáció, játék készség, kognitív képességek, önellátás, motorikus készségek, stb.), a helyes viselkedés elősegítése, másrészt az adott helyzetben nem megfelelő viselkedés csökkentése.

A gyermekek terápiás programjai egyénre szabottak, a tanított készségek funkcionálisak, az ABA alapelveire alapozva célunk, hogy a gyermek a lehető leghamarabb sikeresebben boldoguljon mindennapi környezetében. A terápia kezdettől fogva elsődlegesnek tartja megfelelő kommunikáció tanítását, hisz az adekvát kommunikáció elengedhetetlen a mindennapi életben való boldoguláshoz. A terápia sikerének fontos feltétele a gyermek környezetének együttműködése-a terápián tanultak általánosítása, generalizációja elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a terápia a lehető leghatékonyabb legyen, magas óraszámú foglalkozás, illetve minél korábbi intervenció szükséges. A terápia konkrét, pontosan kidolgozott tanítási módszerek mentén zajlik, folyamatos adatgyűjtés, és az adatok monitorozása mellett.

ABA módszer kutatási eredmények

Kutatási eredmények

Ivar Lovaas, 1987: 19 gyermekből, akik heti 40 órás ABA terápiát kaptak, 47%-a 2 év után integrált nevelésben részesült, normál értelmi övezetben. Ugyanennyi gyermekből, akik heti 10 órás ABA terápiát vagy egyéb fejlesztést kaptak 2%-a 2 év után integrált nevelésben részesült, normál értelmi övezetben.

McEachin és munkatársai, 1993: a hosszú távú hatás vizsgálata során megállapították, hogy a gyerekek később sem kényszerültek fogyatékossággal élőknek fenntartott intézményekbe.

Eikeseth és munkatársai, 2002: a vizsgálatban részt vevő gyermekek viselkedésterápiás beavatkozásban részesülő csoportja szignifikánsan jobban teljesített a különböző standardizált tesztekben az eklektikus terápiás eljárásokban részesülő kontroll csoporthoz képest.

Myers, Johnson, 2007: a korai, intenzív viselkedésterápiás fejlesztésben részesülő gyerekek jelentős és hosszú távú fejlődést értek el mind az IQ, mind a nyelvi és akadémikus teljesítmény, illetve adaptív viselkedésformák elsajátításának, illetve a szociális viselkedés néhány területén. A teszteken elért eredményeik szignifikánsan meghaladták a kontroll csoportba sorolt gyermekek eredményeit.

ABA

Tények és tévhitek

Napjainkban egyre nehezebb eligazodni a különböző gyógyulást ígérő, tudományos alapokat nélkülöző megközelítések útvesztőjében. A gyermekek fejlesztésének egyik alapja a szülőkkel való együttműködés.

Hiszünk abban, hogy " nagy célok felé is kis lépések vezetnek". Egyik kis lépésünk a szülőknek készített képzésünk. Fogadjátok szeretettel kolléganőnk, Herman Alexandra, BCBA videóját.

Autizmus – ABA