Autizmus spektrum zavar

Az idegrendszeri fejlődés zavara, az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek nehézsége, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív). Az autizmus súlyosabb és enyhébb esetei egy spektrumon helyezkednek el, nagyon heterogén klinikai képet alkotva.

Az alapvető probléma a gyermek viselkedésének két (DSM-5) tünetcsoportját öleli fel: tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban, valamint szűk körű minőségbeli károsodása, szűk spektrumú repetitív, sztereotip viselkedés és érdeklődés.

Mit tapasztalhatunk a gyermek kommunikációjában?

  • Nem beszél, vagy életkorától eltérően beszél, és csak nagyon szegényesen kompenzálja a beszéd hiányát más eszközökkel
  • Nem érti / nem követi az egyszerű vagy összetettebb kéréseket/ utasításokat
  • Nem válaszol a kérdésre, hanem a kérdést vagy a hozzá intézett szavakat/ mondatokat ismétli meg
  • Rosszul szabályozó hangerő, beszédsebesség, furcsa intonáció, hangszín
  • Nehezen / nem használ gesztusokat, arckifejezéseket, nehezen / nem érti meg a gesztusokat, arckifejezéseket

Mit tapasztalhatunk a gyermek társas viselkedésben?

  • Másokkal főként kortársaival, nem vagy kevéssé kezdeményez kapcsolatot, s a közeledéseket elutasítja
  • Gyakran kezdeményez kapcsolatot, de közeledése furcsa, nem a társas helyzetnek megfelelő
  • Nem kezdeményez, de, ha bevonják akkor, csatlakozik a többiekhez és elviseli, hogy irányítsák őt
  • A szemkontaktus használata sérült az interakciók szabályozásában
  • Nehezen (esetleg sehogy sem) osztja meg élményeit

Mit tapasztalunk a gyermek viselkedésszervezésében? 

  • Nehézségek az új helyzetekben, amit még nem tapasztalt, ami ismeretlen
  • Beszűkült, érdeklődési és tevékenységi körök a változatos és spontán (mintha) játék és szabadidős tevékenységek helyett
  • Ragaszkodás a megszokotthoz (pl. saját rutinokban, szokatlan tárgyhoz való ragaszkodás)
  • Kényszeres viselkedések

Hivatkozások
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10.
Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Budapest: I. fejezet pp. 9-48.

ABA

Applied Behavior Analysis - Alkalmazott Viselkedéselemzés

Az ABA (Applied Behavior Analysis, Alkalmazott Viselkedéselemzés) egy alkalmazott tudomány, melynek célja a viselkedés és tanulás tudományosan bizonyított alapelveit felhasználva a környezet megváltoztatásával olyan viselkedésváltozást elérni, mely az egyén életminőségét, boldogulását, önállóságát segíti elő. Az Alkalmazott Viselkedéselemzés a tudományos módszertant használja fel a viselkedés változás megsegítésében, ezért egyik legfontosabb összetevője a folyamatos adatgyűjtés és az adatok elemzése: ez objektív, folyamatos döntéshozatalt tesz lehetővé.

Az Alkalmazott Viselkedéselemzés egyik alaptétele, hogy a viselkedés tanult dolog, a környezet reakciói által formálódik. Viselkedésnek tekinthető minden, amit mondunk, csinálunk, ami mérhető, és megfigyelhető (ide tartozik a beszéd, sőt, még a gondolkodás is). A viselkedéselemzés során megvizsgáljuk a környezetet aszerint, hogy egy-egy problémás viselkedést mi tart fent, mit lehetne megváltoztatni a környezeten belül ahhoz, hogy a viselkedés pozitív irányba változzon. Az Alkalmazott Viselkedéselemzés módszertanát számos területen használják, több ezer tudományos kutatás született és születik folyamatosan a témában, illetve rengeteg tudományos folyóirat létezik (pl. Journal of Applied Behavior Analysis, Behavior Analysis in Practice, European Journal of Behavior Analysis). Példák az alkalmazási területekre: autizmus terápiája, szülő tréningek, nyelvi képességek fejlesztése gyermekek és felnőttek körében egyaránt, vállalati motivációs rendszerek kialakítása, agysérülésekkel élők képességeinek fejlesztése, demenciával élők életminőségének javítása ( https://www.bacb.com/about-behavior-analysis ).

Az ABA, mint az autizmus terápiája

Az ABA terápia jelenleg az autizmus legelismertebb terápiás lehetősége, hatékonyságát az elmúlt 40 évben rengeteg tudományos kutatás eredménye támasztotta alá (pl. Eldevik és munkatársai, 2010; Reichow, 2011). Az USA legfőbb egészségügyi hatósága is az ABA terápia hatékonysága mellett foglal állást: „Harminc évnyi kutatás megmutatta az alkalmazott módszerek hatékonyságát a nem megfelelő magatartási formák visszaszorításában, és a kommunikáció, a tanulás, illetve a megfelelő szociális magatartás elősegítésében.” (US Department of Health and Human Services, 1999).

Az ABA terápia gyermekközpontú, a gyerek motivációján alapul, és nagy hangsúlyt fektet a gyermek és a terapeuta közötti pozitív kapcsolatra. A terápia a pozitív megerősítésre alapoz, amely a tanulás egyik legfontosabb tényezője. A terápia célja egyrészt a készségfejlesztés (beszéd, kommunikáció, játék készség, kognitív képességek, önellátás, motorikus készségek, stb.), a helyes viselkedés elősegítése, másrészt az adott helyzetben nem megfelelő viselkedés csökkentése.

A gyermekek terápiás programjai egyénre szabottak, a tanított készségek funkcionálisak, az ABA alapelveire alapozva célunk, hogy a gyermek a lehető leghamarabb sikeresebben boldoguljon mindennapi környezetében. A terápia kezdettől fogva elsődlegesnek tartja megfelelő kommunikáció tanítását, hisz az adekvát kommunikáció elengedhetetlen a mindennapi életben való boldoguláshoz. A terápia sikerének fontos feltétele a gyermek környezetének együttműködése-a terápián tanultak általánosítása, generalizációja elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a terápia a lehető leghatékonyabb legyen, magas óraszámú foglalkozás, illetve minél korábbi intervenció szükséges. A terápia konkrét, pontosan kidolgozott tanítási módszerek mentén zajlik, folyamatos adatgyűjtés, és az adatok monitorozása mellett.

Hivatkozások:
Eldevik, S., Hastings, R. P., Hughes, J. C., Jahr, E., Eikeseth, S., & Cross, S. (2010). Using participant data to extend the evidence base for intensive behavioral intervention for children with autism. American Journal on Intellectual and Developmental Disabilities, 115(5), 381-405 doi: 10.1352/1944-7558-115.5.381
Reichow, B. (2012). Overview of meta-analyses on early intensive behavioral intervention for young children with autism spectrum disorders. Journal of Autism and Developmental Disorders, 42(4), 512-520 doi: 10.1007/s10803-011-1218-9
U.S. Department of Health and Human Services. (1999). Mental health: A report of the surgeon general. Rockville, MD: U.S. Department of Health and Human Services, Substance Abuse and Mental Health Services Administration, Center for Mental Health Services, NationalInstitutes of Health, National Institute of Mental Health.

 

Kutatási eredmények

ABA módszer kutatási eredmények

aba_terapia

Ivar Lovaas, 1987: 19 gyermekből, akik heti 40 órás ABA terápiát kaptak, 47%-a 2 év után integrált nevelésben részesült, normál értelmi övezetben. Ugyanennyi gyermekből, akik heti 10 órás ABA terápiát vagy egyéb fejlesztést kaptak 2%-a 2 év után integrált nevelésben részesült, normál értelmi övezetben.

McEachin és munkatársai, 1993: a hosszú távú hatás vizsgálata során megállapították, hogy a gyerekek később sem kényszerültek fogyatékossággal élőknek fenntartott intézményekbe.

Eikeseth és munkatársai, 2002: a vizsgálatban részt vevő gyermekek viselkedésterápiás beavatkozásban részesülő csoportja szignifikánsan jobban teljesített a különböző standardizált tesztekben az eklektikus terápiás eljárásokban részesülő kontroll csoporthoz képest.

Myers, Johnson, 2007: a korai, intenzív viselkedésterápiás fejlesztésben részesülő gyerekek jelentős és hosszú távú fejlődést értek el mind az IQ, mind a nyelvi és akadémikus teljesítmény, illetve adaptív viselkedésformák elsajátításának, illetve a szociális viselkedés néhány területén. A teszteken elért eredményeik szignifikánsan meghaladták a kontroll csoportba sorolt gyermekek eredményeit.