Autizmus

Az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív), Az autizmus súlyos és enyhébb esetei egy spektrumon helyezkednek el, a spektrum zavar egyik jellemzője a korai kezdet, a zavar általában már 30 hónapos kor előtt megfigyelhető.  Nincs látható, típusos külső jele, és a probléma belátása, megértése bonyolultabb, mint a többi, klasszikus fogyatékosságé.

ABA módszer

Az alapvető probléma a gyermek viselkedésének három tünetcsoportját öleli fel: a szociális interakciók minőségbeli károsodása, a kommunikáció minőségbeli károsodása, szűk spektrumú repetitív, sztereotip viselkedés és érdeklődés.

1. A reciprok (kölcsönösséget igénylő) szociális interakciók területén (a metakommunikáció, pl. szemkontaktus használata a szociális kapcsolatok szabályozásában, a kölcsönösség, a kortárskapcsolatok, az élmények kölcsönös megosztása, stb.);

2. A kommunikáció területén (beszéd kialakulása, a kialakult beszéd funkcionális használata, a beszéd metakommunikatív oldala, stb.) és a játékban (funkcionális , kreatív, változatos és spontán szerep-, illetve imitatív játék)

3. A rugalmas viselkedés-szervezés területén (pl. sztereotip, repetitiv (azonosan vagy azonos jelleggel ismétlődő), illetve azonossághoz való ragaszkodást tükröző tünetek.



ABA/VB

Az ABA/VB (Applied Behavior Analysis/Verbal Behavior - Alkalmazott Viselkedéselemzés/Verbális Viselkedés) egy olyan gyakorlati módszer, amely a viselkedés tudományának alapelveit alkalmazza a szociálisan nem elfogadható viselkedésformák csökkentésében, a helyes viselkedésformák megerősítésében, és új készségek tanításában.

ABA módszer

Alkalmazott, mert funkcionális és hasznos készségek elsajátítását segíti, melyeket a gyermek a mindennapi életben és a közösségben is használni tud.

Viselkedéselemző, hiszen magában foglalja a viselkedés tudományos tanulmányozását.

Az ABA/VB módszer gyermekközpontú, a gyerek motivációján alapul, és nagy hangsúlyt fektet a gyermek és a terapeuta közötti pozitív kapcsolatra. A terápia a pozitív megerősítésre alapoz, amely a tanulás egyik legfontosabb tényezője. A terápia célja egyrészt a készségfejlesztés (beszéd, kommunikáció, játék készség, kognitív képességek, önellátás, motorikus készségek, stb.), a helyes viselkedés elősegítése, másrészt az adott helyzetben nem megfelelő viselkedés leépítése.

A terápia kezdettől fogva elsődlegesnek tartja megfelelő kommunikáció tanítását. Sikerének fontos feltétele a gyermek környezetének együttműködése, hisz a tanulás jó esetben folyamatos. Ahhoz, hogy a terápia a lehető leghatékonyabb legyen, magas óraszámú foglalkozás, illetve minél korábbi intervenció szükséges. A terápia konkrét, pontosan kidolgozott tanítási módszerek mentén zajlik, folyamatos adatgyűjtés, és az adatok monitorozása mellett (Cooper, 1979)

Az ABA/VB egy alkalmazott viselkedéselemző módszer, melynek hatékonysága tudományosan alátámasztott. Folyamatos adminisztrációval követjük a gyermekek fejlődését a különböző készségterületeken. A terapeuták egyéni munkája mellett a szülők, testvérek a közvetlen és a tágabb környezet aktív részvétele szükséges tekintve, hogy a viselkedésproblémák megfelelő kezelése túlmutathat egy terápiás helyzeten (pl: kommunikáció, étkezés, önellátás, játéktevékenység).

Az ABA/VB módszer az autizmus legelismertebb terápiás lehetősége. Az USA legfőbb egészségügyi hatósága is az ABA/VB terápia hatékonysága mellett foglal állást: Az ABA/VB terápia rendkívüli hatékonyságát az elmúlt 30 évben több ezer tudományos kutatás eredményei támasztották alá.

A módszer alapjait az USA-ban a ’60-as években megkezdett kutatásai alapján Ivar Lovaas fektette le. Lovaas, B. F. Skinner, amerikai pszichológus elméleteit használta fel a terápia kidolgozásában. Az ABA terápia alapja az operáns, vagy más szóval instrumentális kondícionálás (Kearney, 2008). A kezdeti próbálkozások óta nagyon sok változáson ment át az ABA terápia. Jack Michael és munkatársai (Sundberg, Joseph Spradlin, Charles Catania, Patrick McGreevy) Skinner Verbális viselkedésről írt tanulmányát felhasználva, a kommunikáció, a nyelv tanítására helyezve a hangsúlyt, egy új irányzatot hoztak létre, amit ma ABA/VB (Verbal Behavior)-ként tart számon a szakma.

„Harminc év kutatás megmutatta az alkalmazott módszerek hatékonyságát a nem megfelelő magatartási formák visszaszorításában, és a kommunikáció, a tanulás, illetve a megfelelő szociális magatartás elősegítésében.” (US Department of Health and Human Services, 1999).

Kutatási eredmények

ABA módszer

Ivar Lovaas, 1987: 19 gyermekből, akik heti 40 órás ABA terápiát kaptak, 47%-a 2 év után integrált nevelésben részesült, normál értelmi övezetben.  Ugyanennyi gyermekből, akik heti 10 órás ABA terápiát vagy egyéb fejlesztést kaptak 2%-a 2 év után integrált nevelésben részesült, normál értelmi övezetben.

McEachin és munkatársai, 1993: a hosszú távú hatás vizsgálata során megállapították, hogy a gyerekek később sem kényszerültek fogyatékossággal élőknek fenntartott intézményekbe. 

Eikeseth és munkatársai, 2002: a vizsgálatban részt vevő gyermekek viselkedésterápiás beavatkozásban részesülő csoportja szignifikánsan jobban teljesített a különböző standardizált tesztekben az eklektikus terápiás eljárásokban részesülő kontroll csoporthoz képest.

Myers, Johnson, 2007: a korai, intenzív viselkedésterápiás fejlesztésben részesülő gyerekek jelentős és hosszú távú fejlődést értek el mind az IQ, mind a nyelvi és akadémikus teljesítmény, illetve adaptív viselkedésformák elsajátításának, illetve a szociális viselkedés néhány területén. A teszteken elért eredményeik szignifikánsan meghaladták a kontroll csoportba sorolt gyermekek eredményeit.